Felnőtteknek
Iskolák, könyvtárak, kulturális intézmények számára évek óta tartok előadásokat. A szervezéssel kapcsolatban a facebook oldalamon keresztül, vagy emailben (info@truxbela.hu) lehet érdeklődni.
Előadások felnőtteknek:
Mongólia egy utazó szemével – Élet a fővárosban és vidéken
fényképes útinapló
Ulánbátor, Mongólia hihetetlen sebességgel fejlődő fővárosának lakossága az ország népességének több mint egyharmadát teszi ki. Ugyanakkor a vidéki élet még mindig a régi korokat idézi – az emberek jurtában élnek és állattenyésztéssel foglalkoznak. Na, nem azért, mintha annyira maradiak lennének. Az ország földrajzi elhelyezkedése egyszerűen ennek az életmódnak kedvez. De a modern technika már a sztyeppén is képviselteti magát. Az előadás egy utazó szemén keresztül betekintést nyújt mindkét életmódba. Kiderül, hogyan élnek és hogyan étkeznek, és hogyan vélekednek a magyarokról. Valóban a hunok leszármazottainak tartanak bennünket? És mit gondolnak a tatárjárásról? Utóbbi kérdések kapcsán a Dzsingisz Kán Nemzeti Múzeum hun tárlatának anyagába is betekintünk.
A templomos lovagrend helye a középkor világában
Látványos képanyaggal támogatott Power Point előadás
A templomos lovagok minden korban izgatták az emberek fantáziáját. De kik voltak ők valójában?Mesés kincsek birtokosai, harcos szerzetesek vagy máglyára való eretnekek?
A templomos lovagrendet a keresztes háborúk legvéresebb időszaka hívta életre. Elit hadtesteik a Szentföld minden jelentős csatájában képviseltették magukat.
De amikor a keresztesek végleg elveszítették uralmukat a tengerentúlon, számukra is leáldozott a szerencse. IV. Fülöp francia király a világ első koncepciós perében eretnekség vádjával felszámolta a rendet, és máglyára küldte a lovagokat.
Ám a legenda tovább él. Számos titok és összeesküvés-elmélet kapcsolódik a nevükhöz, és még a szabadkőművesség is tőlük eredezteti magát.
Az előadás tematikája:
- a rend születésének előzményei
- középkori harcmodor
- a lovagrend szervezeti felépítése
- hadviselés – fegyverek, várak és várostromok
- 1291 – Akkon ostroma – a Szentföld elvesztése
- a rend erőszakos felszámolása – a történelem első koncepciós pere
Honvédelem Árpád idején
– egy „jelentéktelen” nép Európa színpadán
Látványos képanyaggal támogatott Power Point előadás
A Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulója alkalmából, a Miskolci Egyetemen tartott szakmai szeminárium nyitóelőadásának bővített változata. Számtalan történet ismert a honfoglaláskori magyarokról, és mindannyian ismerjük a nyugati fohászt, miszerint „a magyarok nyilaitól ment meg Uram, minket…”De mitől voltak eleink olyan félelmetes hírű harcosok, mi az, ami megkülönböztette őket Nyugat-Európa hadseregeitől? Mert nem csak a harcmodor és nem csupán az íj tette őket legyőzhetetlenné. Sokkal nagyobb jelentősége van annak a számtalan technikai vívmánynak, amiket a Kárpátoktól nyugatra nem ismert Európa. Hogy a lovakról már ne is beszéljünk…
De amikor Árpád magyarjai végleg letelepedtek a Kárpát-medencében, a sztyeppéről magukkal hozott megoldásokat a honvédelem terén is kamatoztatni tudták.
Az előadás tematikája:
- A hazatérés
- Keresztények vagy pogányok?
- Eleink életmódja
- A sztyeppei harcmodor
- Eleink páncélzata és fegyverzete
- Az ellátmány jelentősége az ütőképesség tekintetében
- A lovak teljesítménye
- Amit a sztyeppei népek adtak Európának
- Az ország védelmi rendszere
- „Elrendeljük… hogy a magyarok kiirtassanak” – a pozsonyi csata
II. András és az Aranybulla
Látványos képanyaggal támogatott Power Point előadás
II. András királyt jobbára csak a Bánk Bánk című drámából ismerjük. Pedig Katona József műve korának politikai helyzetére adott irodalmi válasz, amelyből sem András jellemére, sem tetteire nem kaphatunk választ. Sajnos, még a történelemoktatás is a drámából megismert eseményeket tanítja. Mindezek eredményeképpen a modern történetírás a „bohém” és az „operettkirály” jelzőket aggatta rá, és könnyen befolyásolható, gyengekezű királynak festette le, akinek markában széthullik az ország. De valóban így történhetett? Uralkodása során számos győztes hadjáratot vezetett Halicsba, seregei élén megjárta a Szentföldet, ahonnan katonáival együtt, szinte teljes létszámban vissza is tért, és harminc évig ült a trónon, dinasztiájából a második leghosszabb időt töltve ott. Ez egyáltalán nem egy gyenge uralkodó képét festi elénk, mint ahogyan a népemlékezet, és saját korszaka is szent királyként tartja számon őt. Az előadás a legújabb történészi kutatások anyagára támaszkodva, András király életútján keresztül mutatja be azokat az eseményeket, amelyek már az Aranybullát is teljesen más megítélés alá helyezik.Az előadás tematikája:
- Honnan erednek a II. Andrással kapcsolatos félreértelmezések?
- A becsvágyó herceg
- Király születik
- Politikai nehézségek és megoldásuk
- „A királynét megölni nem kell félenetek…” – a merénylet körülményeinek újraértelmezése a modern történelemszemlélet alapján
- András király keresztes hadjárata a Szentföldre
- Aranybulla – azaz a gordiuszi csomó átvágása
- Az Aranybulla jelentősége
Virtuális utazás a XIII. századi Magyarországon
− Kalandozás az Eretnek című történelmi regény szereplőinek nyomában.
Látványos képanyaggal támogatott Power Point előadás.
Mielőtt hozzákezdett az íráshoz, a szerző maga is bejárta, és lefotózta a regényben szereplő helyszíneket. Jelen előadás képanyagát saját fotóiból állította össze.Az „utazást” a regényből összeválogatott felolvasás teszi színesebbé. Az Esztergomi Vártól egészen a boldvai református templomig tartó körutat olyan állomások tarkítják, mint Kiskunlacháza, ahol a mai napig él a kun öntudat, vagy az ócsai műemléktemplom, amin egyszerre érhetőek tetten a román és a gótikus építészet sajátosságai. Kitérőt teszünk Tarnaszentmária ősi templomához, a Cserépváralja közelében álló kaptárkövekhez, valamint Miskolc egyik büszkeségét, a Diósgyőri Várat is meglátogatjuk. De nem maradhat ki a Fertőrákos közelében álló Mithrász-szentély, és a zsámbéki romtemplom sem, ami sajátos betekintést enged a gótikus építészeti megoldásokba, valamint az ősi hit mementóit őrző Zalaháshágy, és a trianoni határok túloldalára került Domonkosfa temploma is.
IV. (Kun) László és népe – a kunok Magyarországon
Látványos képanyaggal támogatott Power Point előadás
IV. László királyunk a vérében hordozta a tragédiát.A tatárjárást követően az országba betelepülő kunok beházasodtak a királyi családba, amikor 1254-ben V. István frigyre lépett Szejhán, kun fejedelem Erzsébet nevű leányával (Kötöny király unokája). Kettejük gyermeke, IV. László tizennyolc éven keresztül viselte a magyar királyi koronát. A történetírás Kun László néven emlékezik rá.
Szíve mindig is kétfelé húzott, s a tőle telhető legjobb igyekezete szerint próbált mindkét népének megfelelni. Ám magyar királyok és kun fejedelmek sarjaként elsősorban önmagával kellett harcot vívnia, miközben minduntalan olyan helyzetekkel szembesült, amelyekben nem létezhet jó döntés. A kisgyermekként megkoronázott király első perctől a hatalmasságok játékszere lett.
Az előadás tematikája:
- A mongol veszedelem
- A kun probléma – a beilleszkedés nehézségei
- A bugaci Aranymonostor
- Kötöny fejdelem halálának következményei − a muhi csata
- A kunok kultúrája, hadviselése és fegyverzete
- A pápai legátus és a kun törvények – az ősi hit ütközése a római kereszténységgel
- László király tragédiája